Jump to content

Reformáció 500 Filmnapok

2017. 02. 04. 09:03

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Reformáció Emlékbizottság közreműködésével február 9. és 12. között rendezik meg a Reformáció 500 Filmnapokat. A műsorra tűzött filmek – melyek közül több először látható Magyarországon – az ötszáz éve útjára indult reformációra és annak mai napig tartó hatásaira hívják fel a figyelmet.

Milyen események rázták meg a XVI. századi keresztény Európát? Mi történt 1517 októberében Wittenbergben, és mi történt ennek hatására az elkövetkező években a környező országokban? Ki, milyen személyiség volt Luther Márton, John Knox, Szervét Mihály, valamint Kálvin János, és hogyan emlékszik rájuk az utókor? A Reformáció Emlékbizottság és az Uránia közös rendezvénye ezekre a kérdésekre keresi a választ a mozgókép – játék- és dokumentumfilmek, illetve az ezekhez kapcsolódó beszélgetések – segítségével.

A rendezvénnyel kapcsolatosan február 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban sajtóbeszélgetést tartottak a program szervezői, ahol dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa, Elekes Botond, az Uránia igazgatója, valamint Dr. Nagypál Szabolcs, római katolikus teológus vett rész. Elekes Botond elmondta, hogy a Filmnapok programjának összeállításánál nem a reformáció megosztó vonatkozásait keresték, hanem azokat az értékeket, amelyek a protestánsok és a katolikusok számára is felvállalhatók és hitéletbeli megújulásukat szolgálják. Ezt követően Dr. Hafenscher Károly, miniszteri biztos kifejtette, a magyar kormány azt a célt tűzte ki, hogy a reformációt, mint meghatározó eseményt a lehető legváltozatosabb eszközökkel mutassa be a Reformáció Emlékbizottság. Így született meg a jubileumi évhez kötődő Reformáció 500 Filmnapok is. 

Dr. Nagypál Szabolcs katolikus teológus professzor is a filmes összeállítás sokszínűségét emelte ki. Példaként a filmnapokat is megnyitó Luther – A német reformáció filmje című némafilmet említette, amelyet élő zenei aláfestés fog kísérni Darvas Ferenc zongoraművésznek köszönhetően. Természetesen a program fontos feladata, hogy ne csak magyar, de nemzetközi vonatkozásban is bemutassa a reformációt, valamint annak kiemelkedő alakjait, amilyen például a skót származású John Knox, vagy az elzászi német teológus, Albert Schweitzer volt. Katolikusként azt az ökumenét hangsúlyozta, amely immár több mint egy évszázada meghatározza a keresztény egyházak közeledését és amely mellett a katolikus egyház II. vatikáni zsinaton kötelezte el magát. Megemlítette, hogy maga II. János Pál pápa is „hitünk nagy tanítójaként” beszélt Lutherről. A felekezetek közös állásponton vannak a hitben való megigazulás kérdésében, így katolikusként is örömöt találhat az ember a protestantizmus által hozott értékek szemlélésében.

Az Uránia Filmszínház igazgatója kitért arra is, hogy a program nyitódarabja, az 1927-ben készült Luther-alkotás mögött elég viszontagságos múlt van, mivel a korabeli felekezeti viták következtében az eredeti filmet agyoncenzúrázták, több mint 20 helyen vágtak ki belőle részeket. Az eredeti változatot az reformáció 500. évfordulójára rekonstruálták Németországban. Ahogy ő fogalmazott, „igazi filmművészeti csemege” vár azokra, akik megtekintik a filmet. Felhívta a figyelmet, hogy a filmek legtöbbje előtt teológusok, szakemberek tartanak bevezetőt. A három nap filmkínálatát tematikusan osztották fel: február 10-én, pénteken a reformáció 20. századi vonatkozásait járja körbe a rendezvény, leginkább dokumentumfilmeket bemutatva, míg 11-én, szombaton a reformáció ikonikus személyeivel ismerkedhet meg a közönség. Az utolsó, vasárnapi alkalom pedig a reformáció és a nők kapcsolata lesz a fő téma. Természetesen a program a gyermekekre is gondol, így az eseményen fellép Levente Péter is, aki szombaton a Varázsóra című zenés műsorával szórakoztatja majd a közönséget, vasárnap délután pedig az Uránia kávézójában lehet kipróbálni a Bence Domonkos által kifejlesztett új Luther-kártyajátékot a tizenéves korosztálynak. 

A régmúlt a jelen számára csak közvetítéssel, könyvek, filmek, műalkotások és az ezekben megjelenített történetek révén hozzáférhető. Történelemképünket, múlttal való kapcsolatunkat ezek az elbeszélések alakítják. Azóta, hogy a 19. század végén megjelent a mozgókép, a film médiuma lett kulturális emlékezetünk kitüntetett hordozója. A Reformáció 500 Filmnapok szervezői a jeles évforduló kapcsán azt vizsgálják, hogy hogyan ábrázolják a filmek a reformáció eseményeit és szereplőit, hogyan jelenik meg a protestantizmus életszemlélete és etikája a mozivásznon, valamint azt is, hogy melyek voltak a reformáció mint hitéleti és társadalombeli szemléletváltás legfontosabb újításai. A négynapos rendezvény filmválogatása a filmtörténeti ritkaságoktól a népszerű sztárokat felvonultató produkciókon át a szituációs dokumentumfilmekig, az animációig terjed. A vetítések egy részéhez vendégek is érkeznek: alkotók, teológusok, filmes szakemberek és közéleti szereplők szólalnak meg a filmek előtt és után.

(Forrás: kulturmozaik.hu)