Jump to content

Kuhhandel - Én elmentem a vásárba félpénzzel... (1. rész)

2015. 08. 10. 14:15

Ki ne ismerné, illetve ki ne emlékezne erre a gyerekdalra, amelyet körülbelül a végtelenségig lehet folytatni, miközben minden egyes versszakkal egyre idegesítőbbé válik? Ugyanakkor a Kuhhandel nevű társasjáték teljes egészében erre a toposzra épül, méghozzá felettébb szórakoztató módon.

A játék címe németül "Tehénvásár", angolul pedig "Te blöffölsz!". Ez eléggé pontos képet fest arról, mi is vár ránk a továbbiakban. A játék kétféle kártyából áll, állat- és pénzlapokból. A pénzlapok 0-tól (igen, 0-tól) 500-ig terjednek. Állatból pedig tíz van, mindegyikből faj négy kártyával képviselteti magát a játékban. Az állatlapokat megkeverve és lefordítva egy stócban az asztal közepére kell rakni, a játékosok pedig meghatározott számú és összegű pénzlapot kapnak. Az első játékos felcsap egy lapot a pakli tetejéről, és abban a pillanatban ő lesz a licitvezető a vonatkozó állatra. Rajta múlik, hogy felveri-e az árat az egekbe, vagy egy gyors leszámolással alacsonyan tartja-e a jószág árát, ugyanis ha véget ér a licitálás, és elhangzanak a bűvös szavak, miszerint "senki többet, harmadszorra", a nyertesnek ki kell fizetnie az állat árát az eladónak az állatért. De előfordulhat, hogy a licitvezető magának akarja az állatot, ekkor azonban neki kell kifizetnie a legmagasabb ajánlatot tevőnek a mondott összeget. Fontos, hogy pénzváltás nincs, csak pontos összeggel lehet megszerezni egy állat tulajdonát, akinek viszont nincs elég pénzlapja, az köteles megmutatni a kártyáit, majd új licit kezdődik, amelyből ő természetesen már kimarad.

Aki megszerez egy állatot, azonnal kirakja maga elé, és várhat a következő jó vételre. Nem kötelező azonban új állatot eladásra kínálni, megpróbálhatjuk megszerezni valaki más jószágát is, feltéve, hogy nekünk is van hasonló állatunk. Ilyenkor tehetünk egy ajánlatot, amelyet a másik fél vagy elfogad, és akkor miénk a mondott élőlény, vagy szintén tesz egy ajánlatot... és aki többet fizet, azé a dög. Viszont az ilyen magánalkudozások közben már be lehet vetni a nulla pénzes blöffkártyákat is, mert miért ne? Elvégre a játék célja a győzelem, és az, hogy mi jól járjunk, nemde?


Folytatása következik...

(szl)

(forrás: kulturmozaik.hu / fotó: pinterest.com)